Alapszabály

A Dunakanyar Sportegyesület /továbbiakban: Egyesület/ a következőkben állapítja meg a 2014 szeptember 10-i módosításokkal egységes szerkezetben foglalt alapszabályát a Polgári Törvénykönyv és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény és a sportról szóló 2004. évi I. tv. (Stv.) rendelkezései alapján:

  1. Általános rendelkezések

1.1. Az Egyesület neve: Dunakanyar Sportegyesület

Rövidített neve: Dunakanyar SE

Székhelye: 2000 Szentendre, Kőzúzó utca 1. Sporttelep

1.2. Az Egyesület működése kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére.

Az Egyesület önkormányzati elven működő érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy.

1.3. Az Egyesület formája: Sportegyesület

1.4. Az Egyesület olyan társadalmi szervezet, amely az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény /továbbiakban Civil tv./, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv., és a Sportról szóló 2004. évi I. törvény szabályai szerint Sportegyesületi jelleggel működik, és amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.

Az Egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyona állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani.

  1. Az Egyesület célja

2.1. Az Egyesület a gyermek- és ifjúsági sport fejlesztését és támogatását tekinti fő céljának. Az Egyesület szervezett keretet biztosít a gyermekek és fiatalok részére a szabadidős- és sport tevékenység folytatásához.

Az Egyesület tevékenysége:

  • a Dunakanyar körzetébe tartozó települések gyermekeinek, fiataljainak sportolási lehetőségeit magas szakmai színvonalú Sportegyesület keretében segíti
  • a gyermek és ifjúsági sport feltételeinek javítása
  • utánpótlás nevelés támogatása
  • a természetes mozgás, testedzés népszerűsítése
  • a versenysport hazai és nemzetközi sikereinek előmozdítása
  • röplabda, strandröplabda, labdarúgó sport gyakorlása, népszerűsítése
  • utánpótlás nevelése
  • hazai versenyek szervezése, támogatása
  • a sportági bajnoki, illetve kuparendszerben kiírt sporteseményeken való részvétel, ezek támogatása
  • gyermek-és ifjúsági tornák szervezése, lebonyolítása
  • a sportoláshoz szükséges tárgyi feltételek javítása, sporthoz szükséges felszerelések biztosítása
  • hazai és nemzetközi edzőtáboroztatás, versenyeztetés
  • kapcsolatok létesítése és fenntartása a hasonló tevékenységet folytató külföldi Sportegyesületekkel, szervezetekkel
  • kiemelkedő eredményt elért csapatok, egyéni sportolók jutalmazása
  • kiemelkedő eredményt elért sportoló menedzselése
  • a tornákat szervező szakemberek, csapatok díjazása
  • szakemberek továbbképzése
  • hazai és külföldi kapcsolatok ápolása, fejlesztése
  • egészséges életmód és szabadidősport feltételei megteremtésének és fejlesztésének elősegítése
  • rászoruló tehetséges fiatal sportolók -határon túli magyar nyelvterületről is- szociális támogatása
  • lakosság szabadidősportjának segítése
  • sportkapcsolatok létesítése és fejlesztése
  • fiatalok egészséges, harmonikus testi és szellemi fejlődésének elősegítése
  • együttműködés olyan oktatási és sportszervezetekkel, amelyek célja az egész magyar sport előmozdítása
  • versenysport hazai és nemzetközi sikereinek előmozdítása

2.2. Az Egyesület a 2.1 pontban foglalt céljának megfelelő, a Civil tv. VII. fejezete szerinti közhasznú tevékenységet végez, amely feladatokról Magyarország alaptörvénye XX. Cikk, Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13.§. /1/ bek. 15.pontja szerint, továbbá a sportról szóló 2004. évi I. tv. 49. §-a szerint az Államnak, ill. helyi önkormányzatnak kell gondoskodni.

2.3.Az Egyesület közhasznú tevékenysége a sporttevékenység, és ezen belül is kiemelkedő fontosságú az utánpótlás röplabda, strandröplabda és labdarúgás verseny és szabadidősport előmozdítása.

2.4. Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.

Az Egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint a sporttevékenységével összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet /ideértve a Sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is/ csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése -e rendelkezés alkalmazásában- a Sportegyesület alaptevékenységének minősül.

Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.

Az Egyesület a gazdálkodás során elért eredményét fel nem oszthatja, és azt csak a létesítő okiratban meghatározott közhasznú tevékenységekre fordíthatja.

2.5.Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoknak támogatást nem nyújt.

2.6. Az Egyesület a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a www.dunakanyar.hu internetes honlapján biztosítja. Az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést minden év május 30. napjáig a honlapján közzéteszi.

2.7. Az Egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok - a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével - nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az Egyesület elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára.

3. Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése

  • Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja, és kötelezettséget vállal az Egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.
  • Az Egyesület pártoló tagja lehet az magyar és külföldi természetes- vagy jogi személy, aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni.
  • Az Egyesületi tagság megszűnik a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, kilépésével, vagy kizárásával.

A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

Az elnökség nyílt egyhangú szavazással kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan, vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmarad a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha az elnökség írásban, igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárásról való döntés előtt a tagot meg kell hívni az elnökségi ülésre, a meghívónak tartalmaznia kell a kizárási indítványt és annak indokait. Az elnökségi ülésen lehetőséget kell adni arra, hogy a tag védekezzék a kizárási indítványban foglaltak ellen. A kizárásról szóló döntést írásba kell foglalni, meg kell indokolni. Az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat, jogorvoslat lehetőségét.

Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindításától számított 30 napon belül meghozza, és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti, és 8 napon belül igazolható módon is közli az érintett taggal.

4. A tagok jogai és kötelezettségei

4.1. Az egyesület tagja jogosult:

  • az egyesület tevékenységében részt venni
  • az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
  • a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
  • az egyesületi iratokba betekinteni
  • arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn

4.2. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

4.3. A tag a közgyűlésen szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is - teljes bizonyító erejű magánokirati formában adott meghatalmazással - gyakorolhatja.

4.4. Az egyesület tagja:

  • nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét
  • köteles a tagdíjat annak esedékességekor megfizetni
  • köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó rendelkezéseit, előírásait betartani.

5. Az egyesület szervei: közgyűlés és elnökség

A közgyűlés

5.1. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.

5.2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

  • az alapszabály módosítása
  • az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása
  • a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása
  • az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása
  • az éves beszámoló elfogadása
  • a közhasznúsági melléklet elfogadása
  • vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása
  • az olyan szerződések megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt
  • döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

5.3. A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság a jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

5.4. A közgyűlést az elnökség legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze a közgyűlést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább 3/4-e jelen van és egyhangúan hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét, a javasolt napirendi pontokat, határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés helyét is idejét, valamint az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A megismételt közgyűlést 8 napon belül össze kell hívni.

5.5 A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

5.6. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalást megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, a jegyzőkönyvvezetőt, a jegyzőkönyv hitelesítőjét.

5.7. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag (illetve képviselője) nevét és címét. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A jegyzőkönyv tartalmazza:

  • az egyesület nevét és székhelyét
  • a közgyűlés helyét és idejét
  • a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítő nevét
  • a közgyűlésen lezajlott fontosabb indítványokat, eseményeket
  • a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok, ellenszavazatok, tartózkodók számát
  • a döntés tartalmát és időpontját, a döntést ellenzők és támogatók számát

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a levezető elnök írja alá és egy tag hitelesíti.

5.8. A tagok határozataikat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:

  • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére más fajta előnyben részesít
  • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll
  • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül
  • bármilyen más előnyben részesítik, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület tagjának a tagsági jogviszonya alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

5.9. A közgyűlés határozatát az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezései hiányában, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt.

Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés 3/4-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséról szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok 3/4-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

5.10. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti, az érintett taggal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban is közli, illetve a honlapján is közzéteszi.

Az Elnökség

5.11. Az Egyesület képviseleti és ügyintéző szerve az elnökség.

5.12. Az Egyesület elnökségének tagjai az elnök és a társelnökök. Az Egyesület elnöke egyben az elnökséget is vezeti. Az üléseken vezeti a jegyzőkönyvet és a társelnökökkel egyeztetve terjeszti elő a napirendi pontokat. Szavazás esetén utolsóként szavaz. Az elnökség az Egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban irányítja.

5.13. Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és ügyrendjét.

Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit az ülést levezető elnök és egy jelenlévő elnökségi tag aláírásával hitelesít. Az elnökség döntése alapján nyilvánosságra hozandó határozatokat az Egyesületi hírlevélben (vagy az Egyesület Internetes honlapján) kell közzétenni. Az Egyesület elnöke a hitelesített jegyzőkönyv alapján az elnökség határozatait bevezeti az Egyesületi Határozatok Könyvébe. A bejegyzésnek alkalmasnak kell lenni arra, hogy abból megállapítható legyen az elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya. Az Egyesületi Határozatok Könyvébe az elnökségi határozatokat elfogadásuk sorrendjében, sorszámmal ellátva kell bejegyezni.

Az elnökség döntéseiről az érintetteket írásban kell értesíteni.

5.14. Az elnökségi tag jogai és kötelezettségei:

a./ az elnökség munkájában való részvétel,

b./ észrevételeket, javaslatokat tehet az Egyesület működésével és a sportágakkal kapcsolatban,

c./ javaslatot tehet rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására,

d./ tevékenységével és magatartásával az Egyesületi célok megvalósításának elősegítése, megbízás alapján az Egyesület méltó képviselete,

e./ az elnökségi határozatok és ajánlások megtartása, illetve azok végrehajtása,

g./ szakosztálya tagjainak képviselete, javaslataik, észrevételeik felvetése az elnökségi üléseken.

5.15. Az elnököt és a társelnököket a közgyűlés 5 év határozott időtartamra választja. Az elnök és a társelnökök tisztségükben újraválaszthatók.

Nem lehet az elnökség tagja a Felügyelő Bizottság tagja, vagy annak hozzátartozója.

5.16. Az elnökségi tagság megszűnik:

a./ A mandátum lejártával,

b./ lemondással,

c./ felmentéssel,

d./ visszahívással,

e./ elhalálozással.

Visszahívható az elnökségi tag abban az esetben, ha feladatát jelen Alapszabály rendelkezéseibe ütközően végzi, illetve felmenthető amennyiben jelen Alapszabályban meghatározott feladatát 120 napon keresztül ellátni nem tudja. Elnökségi tagok visszahívása, felmentése tárgyában a közgyűlés dönthet.

5.17. Az elnökség összehívása

Az elnökség ügyrendjében meghatározott időszakonként ülésezik, azzal a megkötéssel, hogy negyedévenként legalább egyszer elnökségi ülést kell tartani. Az elnökségi ülések időpontját az Egyesület hírlevelében (vagy az Egyesület Internetes honlapján) nyilvánosságra kell hozni.

Az elnökségi ülést az Egyesület elnöke hívja össze. Az elnök akadályoztatása esetén, vagy elnöki megbízással a rangidős társelnök is összehívhatja az elnökségi ülést.

Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az elnök, vagy bármelyik társelnök, az ok és cél megjelölésével indítványozza, továbbá ha az Egyesület törvényes, alapszabályszerű működése azt indokolja.

Az elnökségi ülést az elnök, vagy az őt helyettesítő társelnök névre szóló meghívóval, az ülést megelőzően 3 nappal korábban - kivéve a sürgős döntést igénylő ügyekben- hívja össze. A meghívóban fel kell sorolni a tervezett napirendi pontokat is.

Az elnökségi ülés napirendi pontjai közé fel kell venni bármelyik elnökségi tag javaslatát. Az elnökségi tag napirendi javaslatát legkésőbb az esedékes ülés napját megelőző napon írásban terjesztheti elő az Egyesület e-mail címén, postai úton, vagy személyes benyújtás útján.

Az elnökség ülései nem nyilvánosak. Az elnökség ettől eltérően is rendelkezhet.

A Felügyelő Bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vehet az elnökségi ülésen.

5.18. Az elnökség határozathozatala

Az elnökségben minden elnökségi tag egy szavazattal rendelkezik.

Az elnökség két elnökségi tag jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 8 napon belül ismételten össze kell hívni.

Az elnökség határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség a tárgyalt napirendi pont elutasítását jelenti.

Az elnökség titkos szavazással hoz határozatot a hatáskörébe tartozó tisztségviselők megválasztásakor, illetőleg ha azt bármely tag úgy kívánja. Egyetlen jelölt esetében nyílt szavazást is lehet alkalmazni.

Az elnökség 2/3-os határozata szükséges a közgyűlés által átruházott hatáskörök gyakorlása esetében.

5.19. Az elnökség hatásköre és feladatai

Az elnökség az Egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyeket az alapszabály, vagy jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utalt.

5.20. Az elnökség feladatai:

a./ az Egyesület szervezeti és működési szabályzatának, és egyéb jogszabályok által előírt szabályzatának - kivéve: Fegyelmi Szabályzat - megalkotása és elfogadás végett a közgyűlés elé terjesztése. A szabályzatokat a hatályos jogszabályokhoz igazodva kell megállapítani, vagy módosítani.

b./ a sportágak felkészülési programjának a jóváhagyása,

c./ az Egyesület működésével kapcsolatos gazdasági kérdések eldöntése,

d./ az Egyesület közgyűlésének összehívása, amennyiben ilyen irányú kötelezettségének az Egyesület elnöke nem tesz eleget,

e./ a közgyűlési határozatok végrehajtása, vagy végrehajtatása, a végrehajtás ellenőrzése,

f./ az Egyesület törvényes, alapszabályszerű működésének biztosítása, és felügyelete,

g./ határozathozatal és szabályzatok megállapítása,

h./ hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása,

i./ döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, vagy az alapszabály, továbbá az Egyesület egyéb szabályzata, vagy az Egyesület közgyűlése a hatáskörébe utalt.

6. Az Egyesület vezető tisztségviselői

6.1. Az Egyesület általános képviseletét a közgyűlés által választott elnök látja el.

Az egyesület két bankszámlával rendelkezik.

Az elnök a teremröplabda és strandröplabda szakosztály bankszámlája feletti rendelkezésre jelen alapszabály aláírásával meghatalmazza az érintett szakosztályok vezetőjét.

A labdarúgó szakosztály bankszámlája felett az elnök és a labdarúgó szakosztály vezetője önállóan rendelkezhet.

6.2. A közgyűlés a tisztségviselőket 5 évre választja.

6.3. Az elnök az Egyesület megszűntét követő két évig más közhasznú szervezet képviselője nem lehet, ha az Egyesület az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

Az elnök jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek /szerződések/ és illető jogok vállalásáról -a közgyűlés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett- dönteni.

6.4. Az elnök jogai és kötelességei:

  • a közgyűlés és az elnökség összehívása
  • a tagság pénzéről a kezelő elszámoltatása
  • a kiadások számláit ellenőrizni
  • megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez
  • harmadik személyekkel való szerződések megkötése
  • az Egyesület képviselete

6.5. Az Egyesület valamennyi irata nyilvános, abba az Egyesület székhelyén előzetes időpont egyeztetést követően bárki betekinthet, kivéve a személyiségi jogokat érintő és az üzleti titkot képező iratokat.

6.6. Az Egyesület évente egyszer írásban tájékoztatja a nyilvánosságot a tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatairól a tevékenységéről szóló beszámolónak, a közgyűlési döntéseknek az Egyesület honlapján való közzétételével.

6.7. Az Egyesület gazdasági tevékenységével összefüggő iratait, bevételi és kiadási pénztár bizonylatait az Egyesület könyvelője kezeli. Az elnök jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt könyvelői teendők ellátásával megbízni.

6.8. Összeférhetetlenségi szabályok

A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az Egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

7. Az Egyesület társelnökei

7.1. A társelnökök az Alapszabály, az elnök, vagy az elnökség által meghatározott rendben jogosultak az elnök helyettesítésére.

7.2. Ellátják a feladatkört, melyet az elnök, vagy az elnökség határozata részükre megállapít.

7.3. A társelnökök az Egyesület képviseletére önállóan jogosultak a 7.4. pontnak megfelelően.

7.4. A társelnökök egyben szakosztályvezetők is, a Ptk. 3:30. § (2) bekezdése alapján az Egyesület jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységeinek vezetőjeként kizárólag a vezetésük alatt álló szakosztály(ok) rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben az Egyesület önálló képviselői.

8. Az Egyesület vagyona, gazdálkodás

·A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés, adományok, támogatások és egyéb forrásból származó pénzeszközök az Egyesület vagyonát képezik. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

8.2. Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok által önként vállalt egyéb juttatásaiból, ill. a külső támogatók által juttatott összegekkel, pályázati bevételekkel, gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik. A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban fenntartási, ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel.

8.3. Az Egyesület éves költségvetési terv alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetéseik mértékéig felelnek. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá ha az Egyesület feloszlatással szűnik meg vagy a felügyelő szerv ennek megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.

8.4. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyvet kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

8.5. Az Egyesület az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít, melynek elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

8.6. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A gazdálkodás során elért eredmény nem osztható fel, azt a 2. pontban meghatározott tevékenységre kell fordítani. Az Egyesület a gazdálkodó tevékenysége során köteles betartani a vonatkozó jogszabályokat, ide értve a Kszt. 14-17. §-aiban foglaltakat is. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytathat.

9. Felügyelő Bizottság

9.1. A Közgyűlés 5 évi időtartamra 3 tagú Felügyelő Bizottságot (elnököt + két tagot) választ.

9.2. Az Felügyelő Bizottság az Egyesület bármely tagjától, választott szerveinek tagjától, valamint az ügyviteli szervezet dolgozóitól bármely kérdésben felvilágosítást kérhet. A megkérdezett a felvilágosítást köteles megadni. Az Felügyelő Bizottság az Egyesület irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

9.3. Az Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülést tart. Az Felügyelő Bizottság ülését az elnök az ülés előtt legalább 15 nappal korábban megküldött meghívó megküldésével hívja össze. Az Felügyelő Bizottság kizárólag akkor határozatképes, ha azon az Felügyelő Bizottság összes tagja jelen van. Az Felügyelő Bizottság testületként jár el, üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, a tárgyalt napirendi pontokat és határozatokat, valamint a jegyzőkönyvvezető személyét.

9.4. Az Felügyelő Bizottság feladata:

· Rendszeresen ellenőrizni az Alapszabályt, a belső működési szabályzatok betartását, valamint a közgyűlés határozatainak végrehajtását, az Egyesület bármely szerveinek tevékenységét.

· Köteles rendszeresen és folyamatosan megvizsgálni és ellenőrizni az Egyesület könyveit, iratait, pénztárát, vagyonkezelését, ilyen jellegű ellenőrzést az egyes rendezvényeken, a helyszínen is folytathat.

Az Felügyelő Bizottság köteles minden év május 30.- ig a közgyűlés elé terjeszteni az előző év költségvetésének ellenőrzéséről szóló beszámolót. Az Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását. Kiemelten köteles figyelemmel kísérni a közhasznú tevékenység végzésére megkötött szerződések teljesítését. .

Az ellenőrzései során tapasztalt hiányosságokra haladéktalanul fel kell hívni a közgyűlés figyelmét. Ha a vizsgált kérdés megítélésében valamely Felügyelő Bizottsági tag véleménye eltér az Felügyelő Bizottság álláspontjától, azt a közgyűlésen kisebbségi véleményként közölni kell.

Az Felügyelő Bizottság tagjai a Társaság közgyűlésén szavazati joggal vesznek részt.

Az Felügyelő Bizottság az Elnökség rendelkezéseit nem változtathatja meg, az Egyesület szerveinek, vagy alkalmazottainak utasítást nem adhat. Ha az Felügyelő Bizottság azt tapasztalja, hogy az elnökség bármely tagja, vagy az Egyesület bármely szerve törvénytelen, vagy Alapszabály ellenes intézkedést tesz, továbbá ha az Egyesület érdekeit, vagyonát veszélyeztetve látja, köteles erre az elnök illetőleg az elnökség figyelmét felhívni, és tőlük intézkedést kérni.

Az intézkedés elmulasztása esetén a Közgyűlés összehívását kezdeményezheti.

Ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

Indokolt esetben jogosult - az Egyesület költségére - külön szakértőt igénybe venni.

Az Felügyelő Bizottság a közgyűlésnek tartozik felelősséggel - a működéséről évenként annak köteles beszámolni, folyamatosan tájékoztatja az elnökséget tapasztalatairól, észrevételeiről.

10. Fegyelmi Bizottság

10.1.A Fegyelmi Bizottság 3 tagból áll (elnök+2 tag), megbízatásuk időtartama 5 év.

10.2. A Fegyelmi Bizottság tagjait a Közgyűlés választja nyílt szavazással.

10.3. A Fegyelmi Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

  • az ülés helyét, idejét
  • a megjelentek nevét
  • a tárgyalt napirendi pontokat
  • a tanácskozás lényegét
  • a hozott döntéseket.

10.3. Fegyelmi ügyekben első fokon a Fegyelmi Bizottság, másodfokon az elnökség, mint a fegyelmi fellebbviteli bizottság folytatja le a fegyelmi eljárást.

10.4. A fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat a Sportegyesület Fegyelmi szabályzata állapítja meg.

10.5. A Fegyelmi Bizottság ügyrendjét maga határozza meg, mely nem lehet ellentétes az Egyesület Alapszabályával.

11. Megszűnés, törlés a nyilvántartásból

11.1. Az egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani. (Stv. 17.§ (6) bekezdés)

11.2. Az egyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a sportpolitikáért felelős miniszter igazolja, hogy az egyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésre vonatkozó jogszabályoknak foglaltaknak megfelelően elszámolt vagy azt, hogy az egyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.

12. A szakosztályok

12.1. Az Egyesület a tervszerű működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését és biztosítását elsősorban az önálló szakosztályi működés keretei között valósítja meg.

A szakosztályok feladatai:

  • a szakosztályba tartozó sportolókkal kapcsolatos oktatói és nevelői feladatok ellátása
  • a sportághoz tartozó sportolók foglalkoztatásának megszervezése illetőleg a versenyeken, mérkőzéseken való részvétel szervezése tevékenységük fejlesztése, a versenyek és bajnokságok lebonyolítása
  • az elnök megbízása alapján a sportegyesület képviselete országos, területi és helyi sportági szakszövetségekben, kapcsolattartás ezekkel
  • a sportág utánpótlás nevelésének megszervezése
  • a sportegyesületi célok megvalósításának elősegítése
  • a szakosztály sportolóinak nyilvántartása, a sportegyesületi hozzájárulások beszedése és elszámolása
  • a szakosztályi költségvetéssel kapcsolatos pénzügyi, számviteli feladatok előkészítése és javaslattétel a szakosztály éves költségvetésére
  • szakosztály hatáskörébe utalt egyéb feladatok
  • kapcsolattartás szülőkkel, szülői értekezlet tartása
  • kapcsolattartás a sportolók tanintézményeivel
  • az elnökség által jóváhagyott házirend betartása, betarttatása
  • egyesületi tulajdon megóvása és karbantartása
  • a mindenkori egyesület által előírt adatlap sportolókkal történő kitöltetése és meghatározott időn belüli leadása
  • felelős gazdálkodás a gazdálkodási szabályok és az elnökség által meghatározott költségvetés kereteinek betartásával
  • közreműködés az ifjúsági és a lakosság szabadidősportjával összefüggő sportegyesületi feladatok meghatározásában és ellátásában.

12.2. A szakosztályok két szakágat foglalnak magukba. A labdarúgás szakág két szakosztálya a labdarúgó szakosztály és a teqball szakosztály. A röplabda szakág két szakosztálya a teremröplabda és a strandröplabda szakosztály. A két szakágat egy-egy társelnök vezeti, akik egyben a szakosztályok vezetői is. Munkájukról az elnökségnek számolnak be.

A szakosztály tisztségviselőit (szakosztályvezető, technikai vezető, vezető-edző, stb.) az Egyesület elnöksége választja meg a szakosztály előterjesztése alapján.

A megbízatás időtartama az Elnökség megbízatásának időtartamával megegyező.

A szakosztály a sportszakmai kérdésekben önálló, az Egyesületet jogilag vagy

anyagilag érintő minden kérdésben csak az Elnökséggel egyetértésben járhat el.

A szakosztályvezetők egyben az Egyesület társelnökei, az általuk vezetett szakosztály működéséhez szükséges körben az Egyesület önálló képviselői.

A szakosztályok vezetői a szakosztály számára nyitott bankszámla felett önállóan rendelkezhetnek. Ebben a vonatkozásban az egyesület elnöke ellenőrzi a szakosztályvezetőket, illetve a szakosztályvezetők az elnök felhívására beszámolásra kötelezettek gazdasági tevékenységükről.

Az Egyesület jelen Alapszabályban alábbi szakosztályait határozza meg:

- labdarúgó

- teqball

- teremröplabda

- strandröplabda

Alulírott, Nagy László, mint a Dunakanyar Sportegyesület 2020. június 11-én megválasztott elnöke igazolom, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI tv. 38. §. /2/ bekezdése alapján az Egyesület 2020. Június 11-i létesítő okiratának egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat dőlt betűvel megjelölt módosítások alapján kialakult hatályos tartalmának. A módosítások az Egyesület Alapszabályban meghatározott céljait nem veszélyeztetik.

Szentendre, 2020. Június 11.

Nagy László

elnök