U13: döntetlen a bajnokkal

Az utolsó fordulóban a Vasas Kubala Akadémiához utaztunk két korosztállyal is, ám az U13-as csapatunkkal okozhattunk volna meglepetést ellenfelünknek. Egy olyan csapattal mérkőztünk meg akit a bajnokságban senki sem tudott legyőzni, az FTC is egy döntetlenre futotta ellene.
A mérkőzésről Egervári Zsolt, U13-as vezetőedző nyilatkozik.

Jó formában, önbizalommal telve érkeztünk a már bajnok Vasas otthonába. Tettük ezt mindannak ellenére, hogy a házigazdák eddig 21 meccsből 20 győzelmet arattak és mindössze az FTC tudott egy döntetlent játszani ellenük...
Az első 10-15 percben annyira megleptük a Vasast, hogy gyakorlatilag eldönthettük volna az egész mérkőzést a javunkra! Többször is mindkét szélén az ellenfél védelme mögé tudtunk kerülni, középpályásaink nagyszerű labdákkal hozták helyzetbe szélsőinket. Gál Ambrus háromszor is szembe került a kapussal, de a piros-kék hálóőr hatalmasakat védett. Harmadszorra úgy, hogy a labdát nagy bravúrral a felső lécre ütötte, ahonnan gellert kapva a földre pattant, a kipattanóra érkező Berci piszkálását a kapus újra elérte, majd a felpattanó labdára befutó Szöllősi Boti közeli fejesét egy reflex mozdulattal ismét a felső lécre tolta. A kapu előtti kavarodásból sajnos ezek után sem tudtunk gól szerezni... A félidő második felében itt is, ott is akadtak lehetőségek, de védelmünk kitűnően állt a lábán, egy-egy helyezkedési hibától eltekintve hibátlanul zártunk. A második félidőben már kevesebbszer tudtunk eljutni az ellenfél kapujának közelébe és a Vasas mezőnyfölénybe került, egyszer kapusunknak is nagy bravúrt kellett bemutatnia. A mérkőzés azonban nem hozott gólt.
Mit lehet ezek után mondani? Talán úgy tudnám a legegyszerűbben megfogalmazni, hogy a befektetett sok edzés, játék meghozza az eredményt. Arra is volt esélyünk, hogy egy teljes mezőnyt végigverő Vasas otthonából győzelemmel távozzunk! A mezőnyben koncentráltak voltunk végig minden pozícióban. A középpályán egymást kisegítve, nagy fegyelemmel és harcosan játszottunk. A támadósorunk veszélyt jelentett az ellenfél kapujára és ha kellett, a védekezést is segítette. Nagy öröm és nagyon jó hír, hogy a bajnokság vége felé egyre inkább megmutatkozott a fejlődés egyénileg és csapatban is a játékosainknál. Pont akkor, amikor a legerősebb ellenfelekkel találtuk szembe magunkat.
Nagy gratuláció minden játékosunknak és köszönet a srácokat végig támogató Szülőknek!
Hajrá Dunakanyar!